17. Birkapörkölt

Sziasztooook! :) Itt az új rész, remélem örültök hogy kegyeskedtem sorokba foglalni a gondolataimat végre:) Bocsi a késésért, jó olvasást! :)

X ♥



Zayn szemszöge:

Nem tudtam abban a pillanatban mihez kezdjek magammal. Felugrottam és fel le mászkáltam a nappaliban, pedig olyannyira szédültem, hogy alig álltam a lábamon.
-Kate, most mi a fenét kellene csinálnom? Mit?
-Hát nem tudom fiatalúr! Először is talán ki kellene pihennie magát mert elég rettenetesen fest, aztán pedig elindul szépen és megkeresi azt a kislányt. Ennyire megbántotta?
-Azt hiszem szexeltem az exemmel.
-Ez... hát... szóval...
-Tudom. Én basztam el... bocsánat. -ültem vissza a kanapéra és végre megnyugodott a világ, már nem forgott velem annyira.
-Ha gondolja segíthetek! Nagyon sok mindenkit ismerek a környéken, hátha valaki látta.
-Új még itt Jade, senki sem ismeri errefelé. Senkinek sem tűnne fel, hogy nincs itt, csak... Shelley...! -ugrottam fel, mikor eszembe jutott a kis kócos neve.
-Shelley?
-A szomszéd fiú... átkísérne?
-Inkább holnap, mit szól?
-Azt, hogy akkor megyek egyedül!
-Miért ennyire makacs?
-Szerelmes vagyok!
-Hát jó, ahogy akarja. De utána lefekszik!
-Megígérem!
-Nagyon helyes! Na jöjjön szépen! -karolt belém és gyorsan kislisszoltunk az ajtón. Pár utcával feljebb lakott George. Becsöngettünk és JJ haverja nyitott ajtót.
-Szia Zayn, jónapot. -szegény éppen evett és mindössze egy melegítő nadrág takarta a testét. Félmeztelen volt.
-Szia JJ... figyelj, George-al kellene beszélnem!
-Nincs itthon!
-Gondoltam, hogy ezt fogod mondani, de könyörgöm érts meg... beszélnem kell vele!
-Nem verlek át, megesküszöm erre a szendvicsre, és zárójelesen jegyzem meg, hogy nagyon éhes vagyok ám!
-Komolyan mondod?
-Komolyan. elmentek.
-Elmen...tek?
-Aha, hát ő, meg Jade.
-Jade itt volt?
-Igen, ideköltözött hozzá, csak jobbnak látták ha megpattannak, mert úgy is itt keresnéd először a csajt.
-Ezt nem hiszem el... -kaptam a fejemhez. -Kate, elveszítettem!
-Nem fiatalúr, sohasem áll meg az élet! Keresse meg azt a kislányt!
-És mégis hol?
-Nem tudok mit felelni erre a kérdésre!
-JJ, könyörgöm, ha bármit is tudsz segíts! Nagyon szépen kérlek mert egy aljas félreértés ez az egész és a kapcsolatunkba kerülhet!
-Sajnálom Zayn de tényleg nem tudok semmiről. Viszont megígérhetem neked, ha bármit is megtudok, azonnal szólok neked, rendben?
-Megtennéd?
-Csak mert látom mennyire el vagy keseredve!
-Köszönöm szépen tényleg, nagyon hálás vagyok neked! Bocsi, hogy rosszkor jöttem, jóétvágyat. Szia
-Szia, viszlát!
-Viszlát fiatalúr!

Kate visszakísért a házba. Közben folyamatosan magamat ostoroztam. A telefonomat nem találtam, biztos otthon felejtettem. Mikor hazaértünk megtaláltam a nappali asztalán. Perrie hagyott egy üzenetet, amit el sem olvastam úgy töröltem ki. Mindent tönkretett, hogy találkoztam vele. Pedig olyan boldogok voltunk Jade-del, olyan...
-HAHÓ! -legyezgetett a szemem előtt Kate.
-Bocsánat, egy kicsit elbambultam.
-Igen, ez valahogy nyílvánvalóvá vált számomra is! -nevetett fel halkan Kate.
-Sajnálom, gondolkoztam. Mit is mondott?
-Hogy csengettek és egy szőke kislány jött el.
-Nem vagyok kíváncsi semmilyen szőke kislányra!
-Még rám sem? -lépett be a nappaliba Amy.
-Amy! -visítottam fel és odaszaladva hozzá megöleltem őt. -Úr isten, ezer éve nem találkoztunk már!
-Hát nem tegnap volt, az biztos! -nevetett. -Hogy vagy?
-Pocsékul jelenleg...
-Látom, de mi a baj? Mesélj!
-Emlékszel Jade Turnerre?
-Jajj az a kis szeplős csúnyaság aki a nővéreddel homokot dobált a hajamba?
-Naa...
-Mi van vele? Mindig is utáltuk egymást.
-Most velem jár. Vagyis...
-MI? Te összejöttél azzal az emberrel? Te nem vagy normális!
-Miért?
-Azok után amiket ellened elkövetett...
-Jó, az már nagyon régen volt. Azóta mindketten megváltoztunk, ő pedig gyönyörű és kedves lett.
Amy a gyerekkori legjobb barátnőm. Kiskoromban mindig együtt átkoztuk el szegény Jadet amiért állandóan bántott minket. Őt kifejezetten gyűlölte, mindig úgy formálta a helyzetet, hogy biztos, hogy Amy jöjjön ki belőle rosszul és ez rendre sikerült is neki. Ami kiskorom óta szerelmes belém. És ez a mai napig sem változott.
-Hát te tudod Zayn... de miért pont azzal a csajjal. -csóválta a fejét. Láttam rajta a csalódottságot.
-Beleszerettem. Bár lehet, hogy már mindennek vége...
-Meeeert? -csillantak fel a szemei ami kicsit elszomorított.
-Perrie.
-Jajj, megint? -tört le újra.
-Nem, csak lehet, hogy megcsaltam. Valamit a piámba kevertek...
-Mesélj el mindent! Tudni akarom a legapróbb részleteket is!




Jade szemszöge:

Megérkeztünk George-al az új kis otthonunkba. Fogalmam sincs, hogy igazából hol is vagyunk, annyit tudok, hogy igazán barátságos, kicsinek éppen nem nevezhető házban vagyunk.
-Most már jobb? Elbújtál a világ és Zayn elől!
-Az én világom maga Zayn Malik... -gördült le egy könnycsepp az arcomon.
-Hihetetlen, hogy lehet valakit ennyire szeretni, mint ahogy te szereted őt...
-Látod, hogy mégis...
-Mindegy most ne ezzel foglalkozzunk. Kimegyünk a telekre? -mosolyodott el, majd megfogva a kezem kivitt a hátsó bejáraton.
-Ezt nem hiszem el! -tátottam el a számat. Mindenhol fű és hatalmas területet jártathattam be a szemeimmel, birkák legeltek és lovak futkostak a karámmal körülhatárolt területen.
-Ez itt dreamland. -mosolygott. -Gyere!

Egész nap az állatokkal játszottunk, lovagoltunk és nevetgéltünk. Teljesen elfeledkeztem mellette a bánatomról. Csodáltam mennyire szereti az állatokat és azt mégjobban, hogy mennyire felszabadulhattam mellette. Jó volt, felvidított. Este hulla fáradtan zuhantunk be a hatalmas faház ajtaján és éhesen korgó pocakkal vártuk míg a vendéglőben az ételeinket elkészítik.
Miután ez megtörtént jóízűen fogasztottuk el a finomabbnál finomabb elénkrakottakat. Ettünk húslevest, illetve birkapörköltet. sohasem ettem még ilyet, és azt sem tudtam, hogy a kis barikból készült. Csak miután megettem, akkor közölte velem George, hogy ez báránykából készült. Meg kell mondanom nagyon finom volt... bár sajnáltam egy kicsit. Befejeztük tehát a vacsorát, és kézenfogva mentünk fel a szobánkba. Egy kicsit görcsbe rándult a gyomrom a gondolattól, hogy teljesen magamra maradtam vele, mégsem féltem... Teljesen nyugodt szívvel bújtam ki a ruháimból és meztelenül lépkedtem be a fürdőbe, miközben éreztem, hogy tekintete lyukat éget a testemre. Magamra csuktam az ajtót, aztán pár másodperc múlva megtörtént, amire számítottam. Benyitott. Mosolyogva vettem tudomásul a dolgot...