2012. november 1., csütörtök

4. Brooke


Sziasztok! Elég rövidke rész lett, ne haragudjatok, a következ hosszabb lesz:) Puszi♥ 



 -Kitaláltam mi lesz a büntetésed! –állt meg előttem az ajtóban, hogy ne tudjak bemenni.
-Hallgatom. –felkészültem a legrosszabbra.
-Velem kell aludnod!
-Tessék?!
-Na, szerintem ez azért nem olyan rossz üzlet! –nyitottunk be a lakásba.
-Gyerekek, nekünk el kell mennünk! Itt van a szomszéd kislány, Brooke, tudnátok rá vigyázni pár órát?
-Hát, az az igazság, hogy…
-Köszi! Nemsoká jövünk!
-De anyu! –addigra már a becsukott ajtóhoz beszélt.Ijedten néztünk össze, mikor Brooke megjelent mögöttünk.
-Na mi lesz?
-Hogy érted, picikém?
-Jó, hagyjuk az egészet. Szóval… van barbitok?
-Hát nem hiszem, hogy van. –csóválta Zayn a fejét.
-Muszáj barbival játszanod, kicsikém? –mosolyogtam rá kedvesen.
-7 éves vagyok! Mi mással játszanék?
-Hát nem tudom… -néztem Zaynre.
-Legom van.
-Nem akarok legozni!
-Hát mással nem szolgálhatok. Esetleg kirakó… -húzta fel a szemöldökét.
-Az olyan fiúúúúúús!
-Gyere hercegnő, nézzünk TV-t. Megnézünk valami édes barbis filmet, Safaa biztos hagyott itt pár DVD-t.
-Zayn leült a kanapéra és bekapcsolta a TV-t, addig én kimentem a kis Brooke-kal a konyhába innivalóért.

-Nézd már, Jade, ezt már megint megkefélték! –röhögött Zayn Angelina Jolie-n, aki gömbölyödő pocakkal állt a TV képernyőjén.
-Mi az, hogy megkefélni? –nézett rám értetlenül Brooke, mire én kiköptem a narancslét.
-Tudod amikor a cipőt…
-…mikor a néni meg a bácsi verekednek és utána megszületik a kisbaba. –mosolyodott el Zayn.
-És most gyere Brooke, beteszünk valami szép kis mesét! –néztem szúrós pillantásokkal Zaynre, miközben a kislányt a kanapéhoz vezettem és leültettem.

Fél óra múlva aranyosan nézte a csillámpónis mesét, és velük énekelte a dalokat, tapsolt, stb. Zaynt kihívtam a konyhába.
-Mi a fenéért kellett felvilágosítanod? –motyogtam.
-Nyugi, végignézi ezt az agytépő szivárvány hányó mesét és el is felejti az egészet!
-És ha nem? Tudod milyenek a kisgyerekek!
-Nyugi. –mosolygott.
-Nem tudok megnyugodni! Vulgáris szavakat tanul meg a szaporodásról és ez az én lelkemen szárad!
-Maximum az enyémen, mivel én mondtam ki azt a vulgáris szót.
-És ilyen nyugodt vagy?
-Miért mit csinálhatnék mostmár?
-Jó igaz… de előtte gondolkodhattál volna!
-Jade! Zayn!
-Tessék kicsim! –szaladtunk ki mindketten és mosolyogva vártam a kislány szavait.
-Az a kispóni is úgy született, hogy az anyukáját megkefélték?
-Mi? –visítottam fel. –Nem, nem, Brooke, ezt a szót felejtsd el!
-Miért?
-Azért, mert jönnek a rendőrök és becsuknak a börtönbe ha meghallják!
-Becsuknak? –nézett rám Brooke.
-Nem, talán Zayn túlzott egy kicsit, de tudod mi jár azoknak a kislányoknak, akik csúnyán beszélnek?
-Nem!
-Nem kapnak a Jézuskától semmit sem karácsonykor!
-Miért, ez egy csúnya szó?
-Igen kicsim, ez egy csúnya szó! Az kell mondani, hogy az a kispóni megszületett, mert az anyukája nagyon szerelmes volt!
-És akkor neked is gyereked fog születni?
-Mi?
-Hát mert Zayn és te szerelmesek vagytok!
-Nem, mi nem vagyunk szerelmesek. –mosolyogtam.

Egy fél délutánt töltöttünk még el a kislánnyal, mire végre meghallottuk a csengőszót.
-Mamiii! –ugrott a nyakába az ajtó túloldalán álló anyukájának Brooke.
-Jó kislány volt?
-Igen, egy kis angyal. –mosolyogtam.
-Képzeld mami, megtudtam, hogy hogy születtem meg!
-Na és hogyan? –mosolygott az anyukája.
-Nem mondhatom ki, vagy nem kapok karácsonyra ajándékot, úgyhogy csak megsúgom!
-Na hagy halljam!
-Megkeféltek téged!
Zayn a fejéhez kapta a kezét, én kidülledt szemekkel meredtem Brooke anyukájára, akinek az arcáról egyszerre sugárzott a harag és a gyilkolás kedve.
-Brooke, szívecském menj haza! Mindjárt megyek én is!
-Jól van, mami! –szaladt át a szomszéd házhoz.
-Hát az úgy volt, hogy… -kezdtem el makogni.
-Az én hibám, véletlen meghallotta mikor Jade-del beszélgettem és…
-Aha…
-Ésss… hát én próbáltam elmagyarázni neki, hogy ez egy csúnya szó, és…
-És beadtuk neki, hogy nem kap ajándékot ha ilyen rondán beszél, és…

Körülbelül fél órán keresztül ordítozott velünk majd teljesen megsüketülve otthagyott bennünket.
-Ne haragudj, kapsz karácsonyra egy új dobhártyát. –nevetett fel Zayn, én pedig megdörgöltem a fülem.
-Tanulság: legközelebb válogasd meg a szavaidat kisgyerekek közelében.
-Nem lesz legközelebb, úgy érzem. Biztos, hogy soha többé nem bízza ránk a kislányt! –nevetett.
-Hát lehet, hogy jobb is. Még egyszer végig nem bírnám nézni az az agytépő mesét.
-Szerintem nagyon jó mese!
-Igen, rettenetesen jó célt szolgál arra, hogy az alapból ostoba fotelkrumpli  kislányokat még inkább eltompítsa agyilag. Szerinted vannak színes pónik akik csillámot hánynak, repülnek és énekelnek?
-Én kicsi pónim, én kicsi pónim!
-Fejezd be Malik!
-Én kicsi pónim, én kicsi pónim…
-Nem lehetne, hogy azzal a szépséges hangoddal valami mást dalolássz?
-Én kicsi pónim, rohadt buzi szájbakúrt póni! –nevettünk fel mindketten.
-Igen, valami ilyesmi véleményen vagyok én is.
-És most gondold el, én ezt régen velük néztem. De azóta már a Hannah Montana a nyerő.
-Nekünk is azt kellett volna betenni neki!
-Pedig sokkal jobb az, hogy: én kicsi pónim, én kicsi pónim. –zendített rá megint.
-Te akartad! –kezdtem el kergetni egy zoknival, amit a szekrényből kaptam ki és futottam, hogy betömjem a száját vele.

Egész este hülyéskedtünk, aztán hamar le kellett feküdnünk aludni. Rendesen rettegtem az éjszakától. Kettesben vele, egy szobában.

-Te alszol a kanapén, vagy én?
-Egyikünk sem! –mosolygott.
-Jó, én befekszem melléd az ágyba, de ha hozzám mersz érni a nyálkás testeddel.
-TESSÉK? –sikított fel. Elnevettem magam.
-Szóval ha hozzám merész érni… fájdalmasan kasztrálni foglak! –nevettem.
-Nem kell félned tőle. Én akkor voltam beléd fülig szerelmes, mikor még kis duci voltál. Most már túl sovány vagy és nem tetszel. –szegte fel a fejét.
-Nocsak, ha nem tetszem minek csókolgatsz? –húztam fel az egyik szemöldököm.
-Nem tudom. Szeretem csinálni.
-Én is. –mosolyogtam, ő pedig lerántott az ágyba. Hátulról átölelt.
-Még jó, hogy azt mondtam, hogy nem érhetsz hozzám…
-Azért csak nem olyan rossz így. –éreztem, ahogy meleg lehelete csiklandozta a nyakam. Kirázott a hideg jólesően…
-Nem. –mosolyodtam el, majd lehunytam a szemeimet…


5 megjegyzés:

  1. hát ezen szakadtam.:DDD nagyon jóóóó.:DD siess a kövivel.:DD

    VálaszTörlés
  2. Úristen ez is rohadt jó lett .. Imádom imádom imádom. Gyoosan hozd a következőt..xx

    VálaszTörlés
  3. Ez nagyon jóó! :D. .köviit gyorsan! :)

    VálaszTörlés
  4. Annyit röhögtem rajta... tejóég :'D siess a következővel!:)

    VálaszTörlés
  5. örülök, hogy tetszett, köszi mindenki! :)

    VálaszTörlés