8. Egyre közelebb...

Sziasztok! Voálááá! :D Megkínolak titeket kicsit:$ A másikba holnap teszek részt, mert nevelőapum elvitte a gépemet amin írom:) és már meg van kezdve rajta fél rész. Szóval arra türelem, erre meg jó körömrágást! :D  

Szenteste van. Anyu úgy döntött lejön hozzánk karácsonyozni. Zayn apukája valamiért nem tudott eljönni ma. Valami nagyon fontos dolga akadt, amit sajnos nem lehetett elhalasztani, szóval anyu, Trisha, a három Malik lány, Zayn és én karácsonyozunk együtt. Azért milyen jó a kis piszoknak… egyedül ő a fiú, a többiek mind lányok. Az már csak részlet kérdés, hogy a hat lányból négy rokona.

A legutóbbi beszélgetésünk óta nagyon közel kerültünk egymáshoz Zaynnel. Olyan dolgot próbálok elhitetni magammal, ami lehetetlen… valamiért úgy érzem, hogy  ő közeledik felém. Még akkor is, ha most jár valamilyen lánnyal…

Nem ismerem a csajt, és távol álljon tőlem, hogy elítéljem a kapcsolatukat, de valamiért úgy érzem, hogy egyetlen csettintéssel tönkre tudnám tenni ezt az egészet. Lehet, hogy egoista vagyok, lehet, hogy beképzelt… minden lehetséges. De én mégis úgy érzem, hogy legalább annyira kíván, ahogy én őt.

-Gyerekek! Kész a vacsora! –sipákolt ki anyu a kertbe. Én éppen Donival és Waliyah-val hógolyóztam egy szál pulcsiban (!), papucsban, és kesztyű nélkül. Zayn kijött a kertbe egy kötött, vastag pulcsiban.

-Szét fagyott a kezem.. wuuuh… -dörzsölgettem, és leheletemmel próbáltam felmelegíteni, miközben felszaladtam Zayn mellé.

-Gyere. –mosolyodott el, és két tenyere közé fogta enyéimet. –Jézus… kis békatalpak! –finoman simogatta hüvelykujjával a kézfejemet. Rendesen éreztem a melegséget, bár nem azért, mert az ő keze olyan baromi meleg lett volna. Mondjuk attól is, mert jóval melegebb volt mint az én kis csontig átfagyott mancsaim.

-Ti sem vagytok teljesen normálisak! Az ott most a nővérem, vagy egy hóember?

-Ha-ha-ha, Zayn, nagyon vicces! –dobott hozzá egy hógolyót a talpig hóval borított nővére.

-Hideg, baszod… -mordult fel, majd a szájára csapott. –Már megint rondán beszélek.

-Köszi, hogy megmentetted az ujjaimat a fagyhaláltól Pam, de most ha nem haragszol, inkább bemennék! –mosolyogtam rá.

-Még fizetned kell érte. Mert most tiszta hó lettem, és fázik a kezem. –mosolygott. Odahajoltam hozzá és egy hosszú puszit nyomtam az arcára.

-A visszajárót megtarthatod! –néztem hátra a vállam felett mosolyogva, majd gyors léptekkel bementem a házba. A lányok is bejöttek, Zayn pedig bement a konyhába. Mindenki leült az asztalra. Trisha a konyhából jött ki egy tál krumplival a kezében.

-Jade kihoznád a csirkét?

-Persze, egy pillanat. –mosolyodtam el, és a konyhába mentem. Ahogy beértem, a szemeim kicsit kiguvadtak. Zayn ott állt, a konyhapulton könyökölt, miközben az ablakon kinézve telefonált. Fenekére teljes belátást kaptam…

-Oké, de melyiket?! –tettem fel magamnak a lényegre törő kérdést. Elnevettem magam. Csirkehús? Na ne már, maximum kakas…

-Khm…

-Mindjárt megyek. –tátogta.

-Nem sürgős…-nyeltem egy nagyot, majd felkaptam a csirkét és kirohantam a konyhából.

Leültem az asztalhoz.

-Zayn?

-Telefonál, mindjárt jön.

-Kivel telefonál ilyenkor?

-Biztos azzal a ku… biztos a barátnőjével. –erőltettem egy vigyort a képemre.

-Bocsánat, itt vagyok. –ülte le mosolyogva az asztalhoz.

-Ki volt az?

-Stacy. –mosolygott. Istenem, mindjárt hányok…

-Jóétvágyat. –vágtam kedves arcot. Vagyis remélem, hogy ez sikerült…

Vacsora után kimentem a teraszra egy kicsit levegőzni. Egy vékony hosszúujjú volt rajtam. Fáztam, de kellemes volt. Vártunk a desszertre. Aztán hallottam, hogy valaki kijön, majd az öngyújtó kattanását. Tudtam, hogy ő az…

-Nem fázol?

-Egy kicsit. De jólesik.

-Elég csípős hideg van. –fújta ki a füstöt, miközben mellém állt.

-Hát nem egy megszokott dolog ez… -dörzsöltem a kezem, mert már egy kicsit tényleg fáztam.

-Megosszam veled a pulcsimat?

-Inkább a cigidet! –mosolyogtam, ő pedig odaadta.

-Nem szép, mikor egy lány cigizik.

-De az se, ha a lány cigizik, és a fiú rágyújt mellette anélkül, hogy megkínálná.

-Bocsáss meg. –hajtotta le a fejét mosolyogva és sandítva nézett rám.

-Elszívhatom?

-Persze, van még. –mosolygott, majd rágyújtott egy másikra. Már eléggé fáztam.

-Gyere. –mosolygott és közelebb húzva magához a vállamra terítette a pulcsiját. Hozzábújtam és átöleltem a derekát, hogy többet kapjak a pulcsiból.

-Olyan fincsi meleg vagy.

-Köszi…

-Nem úgy értettem, te kuka! –nyomtam egy puszit a nyakára, mert csak azt értem fel. Kirázta a hideg, ami jóleső érzéssel töltött el. Elmosolyodtam. Elnyomtam a cigit és bementem, mielőtt bármit is mondhatott volna.

December 31…

Végre ma van Szilveszter estéje. Már mindannyian lázasan készülődtünk az újévi bulira. Zaynnel és Harryvel jöttem el bulizni valami klubba, ahol megünnepeljük, hogy megint eltelt egy év. Nem együtt jöttünk, csak itt találkoztunk.

Már fél órája itt ücsörgök, miközben Zayn mást sem csinál, csak telefonál. Gondoltam megint elkezdek inni, mert semmi értelmesebb elfoglaltságot nem találtam magamnak…

-Mit csinálsz szépség? –mosolygott rám Harry, majd leült mellém.

-Mondd csak, Harry. Lennél megint az ivópajtim?

-Rúgjunk be keményen megint együtt? –nevetett fel. –A legutóbbi sem sikerült valami fényesen.

-Nekem nagyon tetszett, igazán jó társaságom voltál amíg el nem aludtál a pulton. –nevettem fel.

-Ígérem most nem iszom álmosra magam! –nevetett, majd kirendelt kezdésnek megint két Bacardit.

-Tudnám mit bír telefonálni azzal a kiscsajjal annyit!

-Én se értem. Fülig szerelmes vagyok belé erre…

-MI? –sikított fel. –Te szerelmes vagy Zaynbe?

-Nem is kicsit basszameg… ne tudd meg mennyire harcolok az érzéseim ellen…

-Ez elég vicces, mert este beszélgettem Zaynnel, és…

*-Harry fogalmam sincs, hogy mit csináljak…

-Mert?

-Teljesen lelki beteg vagyok.

-Lelkibeteg? Miért?

-Kiért…

-Na mi van, szerelmes lettél? –mosolyogtam.

-Azt hiszem…

-Ki lenne a szerencsés?Ismerem?

-Igen.

-Várj, kitalálom! Jade. –nevettem fel. Azt hittem, hogy jól felkapja a vizet. Ehelyett komoly arcot vágott. –Várjál már, ugye nem… te bele vagy zúgva Jade-be?

-Kicsit… vagyis nagyon… nem tudom. Fogalmam sincs mit csináljak…*

-Mit mondtál neki?

-Azt azért nem mondom el, meghagyok pár gondolatot Zaynnek is. –nevetett. –Hagy teperjen érted a kis hülye!

Az este folyamán gyönyörűen berúgtam megint. Annyira, hogy a pezsgőzésben már csak ülve vettem részt, mert alig álltam a lábamon. Harry is hasonlóképpen eldurvult. Ő feküdt és egyfolytában röhögött. Aztán szép lassan kezdett belőlem kimenni a pia. Úgyhogy rátöltöttem!

Koránt sem voltam már annyira részeg mint az éjféli pezsgőzésnél, de azért még mindig tántorogtam. Kimentem Zaynhez, hogy beszéljek vele, de már megint telefonált. Jobban mondva akkor tette zsebre a telót.

-Zayn beszélhetnénk?

-Ja, az alkoholista kiscsajjal a szomszédból? Bármikor!

-Nem vagyok alkoholista! Nem rúgtam már be majdnem egy hónapja!

-De akkor is én hoztalak haza, és úgy érzem ez most sem lesz másként…

-Most én kérlek meg rá, hogy vigyél haza! –ekkor megcsörrent a telefonja.

-Bocsi, Stacy hív, fel kell vennem. –eltorzult az arcom. Kikaptam a telefont a kezéből és földhöz csaptam. Széthullott az egész.

-Mi.. mi… MIT CSINÁLTÁL? –kiabált rám mérges fejjel.

-Elegem van! Elegem!

-Gyűlöllek!

-Én is szeretlek, Malik… én is szeretlek. –csuklott el a hangom és a kocsi felé vettem az irányt.

Összeszedte a telefonja darabjait és beült mellém a kocsiba. Idegesen dobta az ölébe a darabokat, majd összerakta őket. Próbálta bekapcsolni, sikertelenül. Mikor észrevettem, hogy annak a telefonnak bizony annyi széles mosolyra húzódott a szám.

Elindultunk hazafelé. Nagyon hideg volt.Bepárásodott az ablak, úgyhogy nekem az volt a legfőbb elfoglaltságom, hogy különböző ábrákat rajzoltam az üvegre.

-Ezt nézd! –mutattam meg neki a remekművemet. Egy hatalmas falloszt rajzoltam rá. Ahogy odanézett, egy pillanatra elterelődött a figyelme és begurultunk az árokba.Pár percig szótlanul ültünk az autóban. Zayn kapkodta a levegőt.

Ha nem lenne ekkora sár itt, még ki is tudnál jönni innen…

-Teljesen begurultunk az erdőbe… innen sohase jövök ki, maximum ha terepjáróm lenne. Miért nem Harry Range Roverével jöttünk…

-Bénácska…

-Köszi. Először tönkrebaszod a telefonom, aztán telerajzolod faszokkal az autómat és még a figyelmemet is eltereled! Beleállítottam ezt a szart az árokba…

Kipattantam a kocsiból és mosolyogva a motorháztető felé sétáltam.

-Mit művelsz? –nyitotta ki az ajtót és ő is kiszállt.

-Hogy is van a dalotok? I want you to rock me, rock me, rock me… ?

-Igen… miért?

-Hm.. most én átköltöm szépen. –mosolyogtam. I want you to fuck me?

-Jade. –hunyta le a szemét és megcsóválta a fejét.

-I want you to fuck me, fuck me, fuck me, yeaaaaahh… mi van bébi, kicsit megdermedtél…

Ekkor odajött hozzám és egy hirtelen mozdulattal magához rántott. Hajába túrtam, és mélyen a szemeibe néztem.

-I want you to fuck me… -mondtam elhaló hangon, szinte suttogva, ő pedig szenvedélyesen megcsókolt. Finoman lefektetett a kocsi motorháztetejére…